2013. május 25., szombat

Negyedik rész

Nagyon szépen köszönöm a 6 feliratkozót, sokat jelent nekem. :) Nagyon-nagyon örülnék pár kommentnek, hogy emgtudjam milyen volt a rész.
Jó olvasást!





-Kész vagy?-kiáltott nekem Dani a nappaliból. 
-Igen -válaszoltam miközben belebújtam az egyszerű fekete pólómba. Felvettem a kanapén lapuló zakómat, majd lesiettem a lányhoz. Mosolyogva jegyezte meg, hogy jól nézek ki, aztán egy ajtó zárás keretében elindultunk a bárba. A szívem a torkomban dobogott, nem tudtam mire számítsak. Még egyszer sem voltam ilyen helyen, és félek hogy csalódni fogok. Mi van ha valaki nyomulni kezd, én pedig nem tudom mit csináljak? Mit teszek ha felkérnek táncolni?-kérdezgettem magamtól. Tudom, hogy úgy viselkedek mint amikor egy kisfiú fél belépni az iskola kapuján az első tanítási napon. 

-Kisfiam, gyere! Nem késhetünk el -nyaggatott anyu.
-Nem merek! Bántani fognak -nyafogtam a hatalmas építményt bámulva. Kizárt hogy én oda belépjek. Nagyot sóhajtva guggolt le elém, így nagyjából egy magasságban voltunk. Félénkén bámultam magam elé a körmeimmel babrálva. Tenyerével maga felé fordította a fejemet, azután elkezdett beszélni:
-Ha nem akarsz nem kell bemenned oda -mutatott a sulira. -De akkor nem tudod meg milyen kockáztatni, és új barátokat szerezni. Én is nagyon féltem ettől az új környezettől, de hidd el hogy szuper lesz!-biztatott, majd egy puszit nyomott a homlokomra.
-És mi van a tanárnénikkel? Azt hallottam, hogy gonoszak -motyogtam magamban.
Kissé felnevetett, amitől kínosan éreztem magam.
-Ezt kitől hallottad?-kérdezte szórakozottan.
-Az ovis cimboráim idősebb tesói meséltek róla. Ők biztos nem hazudnak -válaszoltam már kicsit bátrabban.
-Szerintem te elég talpraesett vagy, tudsz vigyázni magadra -bókolt anyukám. 
Elhittem amit mond. Vigyorogva bólintottam, ezután anya felállt és besétáltunk a tanodába.

Végül tanárbácsit kaptam, aki be kell valljam, nagyon kedves és segítőkész volt. Szereztem egy tucat havert, akikkel gimis koromig nagyon jó barátságot ápoltam. Anyának köszönhetem mindezt. Megtanította hogy ne féljünk az új dolgoktól, hogy ne féljek ismerkedni, mert így lesznek igaz barátaim. Tizenhét éves koromban felszedett egy pasit, aki teljesen megváltoztatta. Agresszívabb lett, semmi sem érdekelte, még én és a húgaim sem. Nem csodálom hogy egészen eltávolodtunk egymástól.
-Megjöttünk-közölte a göndör, így visszahúzott a régi időkből napjainkba.
Elvégeztem még pár nyugtató levegővételt mielőtt kiszálltam, aztán magabiztosan lépkedtem be a melegbárba úgy, mint annak idején az általános suliba.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett ^^ Az a visszaemlékezés nagyon édes lett benne *-* Kiváncsi vagyok mi lesz majd a bárban. Várom a kövit.:)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon köszi.*.* Jövőhét szombatra várható a rész.:)

    VálaszTörlés